Az L-triptofán a húszféle alapvető fehérjealkotó aminosav egyike, amely a Szerotonin és a Melatonin előanyaga. A szervezetben szinte mindig az L-változat fordul elő, bár van egy-két peptid, ami kivétel. Ez egy esszenciális aminosav, ezért a szervezet nem tudja előállítani, csak táplálékkal tudjuk bevinni. Ez az aminosav fehérjében gazdag élelmiszerekben található, elsősorban a csokoládéban, zabpehelyben, szárított datolyában, tejben, joghurtban, túróban, vörös húsokban, tojásban, halakban, baromfihúsban, szezámmagban, csicseribor sóban, napraforgómagban, földimogyoróban, tökmagban.
A barna rizscsíra-kivonat egy természetes GABA forrás. A GABA, magyarul gamma-amino-vajsav egy különleges aminosav, amely az agy dopamintermelését serkenti. A központi idegrendszerünk számára az egyik leggyakoribb gátló neurotranszmitter, azaz ingerület átvivő anyag. A központi idegrendszerben fejti ki a hatását. Az alvászavar és állandó fáradtságérzet egyik gyakori oka a szervezet alacsony GABA szintje.
Az I. században élt római író, Plinius a komlót, mint népszerű kerti növényt és zöldséget mutatja be: zsenge hajtásait tavasszal a piacokon árulták, s úgy ették, mint a spárgát. A növény Angliában őshonos, eredetileg zöldségként fogyasztották. A fiatal hajtások íze hasonlít a spárgáéhoz. A komlót évszázadokon keresztül használták. Készítenek belőle teát, zsenge szárát zöldségként fogyasztják, leveleit pedig levesbe is szokták tenni. Érett termésfüzéreivel ízesítik, tisztítják, konzerválják a sört. Illóolajával parfümök, testápolók készülnek.
A növény a Valeriana nevet csak a X. század körül kapta, a latin valere (erős) szóból származik. Az ókorban a macskagyökérfüvet Galenus a görög származású római orvos, filozófus mellett a görög katonaorvos, Dioszkoridész is használta. Amikor a növény megkapta a valerián nevet, akkorra már a korai európai herbalistáknál nagyon népszerű volt a kivonat.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya az orvosi citromfüvet választotta a 2014-es Év Gyógynövényének. Magyarországon is termesztik, de a Közel-Keletről származik, a mediterrán éghajlatot kedveli. Egyike a legrégebben használt gyógynövényeknek. Nevét friss, citromra emlékeztető illatáról kapta. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható. A citromfüvet több száz éve használják a népgyógyászatban. A citromfű hozzájárul az optimális relaxációhoz. Teaként is fogyasztják.
Az L-teanin egy olyan természetes vegyület, ami szinte kizárólag a teákban fordul elő, legyen az zöld, fekete, vagy éppen fehér tea. Ez a vegyület egyébként egy aminosav, amely hozzájárulhat a GABA és dopamin szint növeléséhez az agy bizonyos területein. Jelentős mennyiségben tealevelekben fordul elő. 1949-ben, a világon elsőként egy Yajiro Sakato nevű japán tudósnak sikerült azonosítania, méghozzá a zöld tea leveleiben. Az L-teanin egyedülálló ˝umami˝ ízt kölcsönöz a zöld teának. Az umami japánul egy sós-pikáns, sokak szerint húsra hasonlító ízt jelent.
A Rhodiola rosea gyökere (ugyancsak használatos neveken: rózsagyökér, aranygyökér, goldenseal) elsősorban a Távol-Keleten, Kínában és Szibériában honos. Európában is megtalálható, hiszen pl. a vikingek és - számos feljegyzés szerint - a görög orvosok is használták, hiszen az aranygyökér hozzásegíti a szervezetet az érzelmi stresszhez és a fizikai erőfeszítésekhez való alkalmazkodásban, stimulálja az idegrendszert.
Kétezer évvel ezelőtt a görög orvosok már ismerték a növényt. Az 1600- as évektől pedig az angol gyógynövényszakértők is alkalmazták. Az őszi margitvirág fészkes virágzatúak családjába tartozik. Számos dísznövényfajtája ismert. A növény felépítése szerteágazó, bokros. Eredetileg a Balkán-félszigetről származik, ám évszázadok óta termesztik egész Európában. A növény erős aromával rendelkezik. A növény gazdag szeszkviterpén-laktonokban, főként partenolidban. Az említett illóolaj gyakori összetevője a kámfor, a bornil-acetát, a pinén. A növény hatóanyagai között megtalálhatóak még a flavonoidok. Az őszi margitvirág segíti a pihenést.
Az álombogyó (Ashwagandha, Withania somnifera) az egyik legismertebb és legtöbbet használt gyógynövény az ayurvéda, siddha és kínai gyógyászatban. A Délkelet-Ázsiából származó, elsősorban indiában őshonos gyógynövény a burgonyafélék családjába tartozó faj, elnevezései: ashwagandha, indiai ginzeng, téli cseresznye. Az álombogyó támogatja a relaxációt, hozzájárul az érzelmi egyensúlyhoz és az általános jólléthez.
A béta karotin növényi kivonat, sok zöldségben és gyümölcsben is megtalálható, legnagyobb mennyiségben a sárgarépában, jellegzetes, narancsos színt kölcsönözve a növénynek. A béta-karotin az ˝A˝ vitamin elővitaminja. Olyan vegyületeket takar, amelyek alapvetően alacsony vitamin-aktivitásúak, ám a szervezetbe bekerülve, az anyagcsere folyamatok hatására vitaminná alakulnak. Magas az antioxidáns tartalma.
Az élőflórát olyan jótékony, élő mikroorganizmusok alkotják, melyek a tápcsatornában a savas közeget is túlélve segítik a bélflóra egészséges egyensúlyának fenntartását. Termékeink magas csíraszámban tartalmaznak több élőflórát és a szaporodásukat elősegítő Inulint.
A Probiotikum más néven élőflóra kifejezés görög eredetű, jelentése: az életért. A mai értelemben R. B. Parker alkalmazta először a probiotikum kifejezést 1974-ben, mint azokat az organizmusokat és anyagokat, amelyek a bélrendszer mikroba-egyensúlyáért felelősek. A probiotikumok jellemzői, hogy emberi eredetűek, nem kórokozók, ellenállnak a gyomorsav, az epe, valamint a nyál, a hasnyálmirigy és a bélnedvek emésztő enzimei hatásának. Az élelmiszerek szavatossági idejének tartalma alatt és a technológiai folyamatok során megőrzik ellenállóképességüket. Ezen kívül a probiotikumok képesek a nyálkahártyák sejtjeihez tapadni, a potenciális kórokozók ellen antimikrobás hatást fejtenek ki, csökkentik a kórokozó mikrobák megtapadását a nyálkahártya felszínén. A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek többsége a Lactobacillus, kisebb része a Streptococcus nemzetséghez tartozik.
Prebiotikumoknak nevezzük azokat a természetes tápanyagokat, amelyek jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ezért elősegítik azok elszaporodását és túlsúlyba kerülését. A szájüregben, illetve a gyomor-bélcsatornában az emésztőenzimek nem bontják le a prebiotikumokat, így emésztetlenül juthatnak a vastagbélbe. A prebiotikumok diétás rostok, de vízben oldhatók, ezért a diétás rostok közül is a legkiválóbbak. Élelmi rost funkciójuk mellett igazi hasznosságuk abban rejlik, hogy a probiotikumok kizárólagos táplálékai. Mivel a vastagbélben már kevés az emészthető táplálék, vagyis ott relatív táplálékhiány van, az elfogyasztott prebiotikumok lehetőséget kínálnak a humánbarát bélbaktériumok elszaporodására.
Természetes állapotukban sok élelmiszerben előfordulnak, pl: csicsóka, cikóriagyökér, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, teljes értékű gabonamagvak, búza, banán, len, spenót, káposztafélék, mangold, mustárfélék, bogyós gyümölcsök, hüvelyesek, tej és az érett sajtok többsége.
A prebiotikumok egyik fajtája az Inulinok, tulajdonképpen egy diétás rost, mely emésztetlenül jut el a vastagbélbe, fokozzák a probiotikumok szaporodását, túlsúlyba kerülésüket.
Szerepük: emésztés, bélflóra egyensúlya
A szervezetünk legnagyobb felszínnel rendelkező, mintegy 7-9 méter hosszúságú bélrendszerünkön keresztül áll kapcsolatban a külvilággal. Így potenciális támadási helyként szolgál a kórokozók és a toxikus anyagok számára. A bélben normális körülmények között mintegy 200-400 baktériumtörzs található. A magzati életben a jótékony baktériumok 95-98%-ban vannak túlsúlyban. Az egészséges bélflóra védelmet biztosít számos kórokozóval szemben, biztosítja a bélnyálkahártya épségét és segíti a szervezet számára szükséges tápanyagok felszívódását. Számos, a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamint termelnek. Ha az emésztőrendszer védelmi mechanizmusai gyengülnek, az többek között felszívódási folyamatok zavarát okozhatja.
A probiotikumok ahhoz, hogy képesek legyenek környezetükre hatást gyakorolni, a nagyszámú jelenlét alapfeltétel, mely a bélfolyadékban grammonként legalább 108 c.f.u. organizmust jelent.
Mit jelent a c.f.u. kifejezés?
c.f.u.: kolóniaképző egység milliliterenként, az életképes mikroorganizmusok száma (csíraszám). A készítményekben általában ilyen egységben adják meg a baktériumok mennyiségét. Az Inulint azonban mg-ban határozzák meg. Megfelelő dózisnak a minimum 109 c.f.u. az elfogadott.
Az itt látott étrend-kiegészítő megkapta az Érték és Minőség Nagydíjat.
Ezzel együtt már 18 termékünk érdemelte ki ezt a megtisztelő védjegyet, amely garancia a minőségre valamint arra, hogy a lehető legjobb étrend-kiegészítőt használja egészsége megőrzése érdekében.